Az Apollo-program - A végtelen szerelmesei

[axiss]

Az Apollo-program - A végtelen szerelmesei

(From the Earth to the Moon 1998

szí­nes, szinkronizált, amerikai film

Rendező: David Carson , Michael Grossman

Szereplők: Chris Isaak, David Andrews,

Jim Howard, Kim Ostrenko, Krista Adair,

Mason Adams, Sam Anderson, Steve Howard,

Tom Hanks, Tony Goldwyn

Tom Hanks, az Imagine Entertainment és az HBO sorozata, A végtelen szerelmesei í¢?í¢?? Az Apollo-program a feledhetetlen Apollo-küldetések

és a hős űrhajósok drámai történetét mutatja be, kezdve John F. Kennedy elnök történelmi beszédétől az első űrutazásokon át az

űrprogram meghatározó pillanatáig í¢?í¢?? az ember holdra szállásáig. „Kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek.í¢?í‚

A káprázatos látványvilágú produkció Cary Elwes, Sally Field, Chris Isaak és mások emlékezetes alakí­tásával olyan férfiakról és nőkről mesél példátlan erővel,

akik hatalmas elszántsággal, törhetetlen akarattal az emberiség történelmének egyik legnagyobb teljesí­tményét érték el.

Epizódok

1.: Előkészületek (57 perc)

1961. április 12-én a Szovjetunió fellőtte az első embert az űrbe, és ez hideg zuhanyként éri az amerikaiakat.

Kennedy elnök azonban „fegyverbe hí­vjaí¢?í‚ a nemzetet, és ez új lendületet ad az űrprogramnak: a cél az,

hogy az amerikaiak juttassák az első embert a holdra, méghozzá még az évtized vége előtt.

1961. május 5-én Alan B. Shepard, Jr. 15 perc 22 másodperces űrutazást tesz a Freedomí¢?í¢??7 fedélzetén,

és ezzel kezdetét veszi a Mercury-program, ám a holdra jutásig még rengeteg a tanulnivaló,

az idő viszont kevés. Jim Lovellnek, Buzz Aldrinnak, Ed White-nak, Neil Armstrongnak és más űrhajósoknak kell kockáztatniuk az életüket,

mielőtt az első Apollo elindulhat a kozmoszba.

2.: Tragikus kezdet (57 perc)

1967. január 27. Az Apolloí¢?í¢??1 repülésének előkészí­tése során Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee asztronautákkal

rutinpróbát végeznek a parancsnoki kabinban, ám az egyszerű teszt tragédiába torkollik, amikor egy kis elektromos tűz

lángoló pokollá változtatja az űrhajót, mielőtt az elhagyhatta volna a földet. Az egész nemzet gyászolja az életüket vesztett űrhajósokat,

egy akadékoskodó szenátusi bizottság azonban a teljes Apollo-programot szeretné leállí­tani a rendkí­vüli kapkodás és a hatalmas anyagi ráfordí­tás miatt,

amely Kennedy elnök álmának megvalósí­tásához szükséges.

3.: Túl a gravitáción (57 perc)

19 hónappal és 6 legénység nélküli repüléssel az Apolloí¢?í¢??1 tragédiája után Wally Schirra, Don Eisele és Walt Cunningham arra készülnek,

hogy az amerikai űrhajózás történetében először egyszerre hárman utazzanak egy űrhajó í¢?í¢?? az Apolloí¢?í¢??7 í¢?í¢?? fedélzetén.

Az előkészületek minden lépését egy dokumentumfilmes stáb követi, és mivel ezúttal senki sem engedhet meg magának olyan hibát,

amely veszélybe sodorhatja a küldetést, és amely újabb emberi életeket követelhet, mindenki a lehető legóvatosabb,

mindent a lehető legnagyobb gonddal ellenőriznek, í­gy amikor megkezdődik a visszaszámlálás, minden tökéletesen a helyén van,

hogy a tökéletesen kiképzett és mindenre elszánt legénység elindulhasson.

4.: A Hold árnyékos oldalán (52 perc)

1968 a vietnami háború elleni tüntetések, Martin Luther King és Robert F. Kennedy meggyilkolásának az éve volt,

de egyben az az év is, amikor úgy tűnt: az oroszok ismét megelőzik az amerikaiakat, és ők juttatnak el elsőként embert a holdig.

1968 végül mégis az amerikai űrhajózás diadalát hozta: Frank Borman, Jim Lovell és William Anders az Apolloí¢?í¢??8-cal az első holdutazásra készült.

A cél az volt, hogy elérjék a holdat, hold körüli pályára álljanak, és hogy először láthassa ember a holdról a Földet.

A vállalkozás nem volt kockázat nélküli: egyetlen hajtóműnek kellett elszakí­tania az űrhajót a hold körüli pályáról,

és biztonságban visszahoznia a legénységet a Földre.

5.: Az első űrrandevú (54 perc)

A holdra szálláshoz Amerikának holdkompot kellett terveznie, ám kilenc év rengeteg munkája, sok-sok teszt, siker és kudarc kellett ahhoz,

hogy ami valaha csak vázlatrajz volt egy jegyzettömbben, Pók becenéven az Apolloí¢?í¢??10-ről leválva megtegye első útját a hold körül.

Mindez 1969-ben történt, amikor is előtte az Apolloí¢?í¢??9 útján először dokkolt két embert szállí­tó jármű az űrben,

és amikor az Apolloí¢?í¢??10 sikeres küldetése után az Apolloí¢?í¢??11-et is fellőtték, hogy az ember végre valóban a holdra léphessen.

6.: A Holdra szállás (54 perc)

Beteljesülhet John F. Kennedy álma. 1969. július 20-án, több éves fejlesztés és tréning után az Apolloí¢?í¢??11 ??í‚?í¢?í¢?? fedélzetén

Neil Armstronggal, Edward „Buzzí¢?í‚ Aldrin, Jr.-ral és Michael Collinsszal í¢?í¢?? a holdra szállásra készül.

Az egész világ figyel, az amerikaiak lélegzet-visszafojtva nézik, amikor Neil Armstrong megteszi azt a bizonyos kis lépést egy embernek,

de óriási lépést az emberiségnek.

7.: Apollo��?12 (47 perc)

Kevés ember utazott a földről a holdra, és még kevesebbeknek adatott meg az a történelmi dicsőség, ami Neil Armstrongnak.

A kiválasztott keveseknek azonban különleges élményben volt részük, és mindegyikük a maga személyiségét, tehetségét és gondolatait adta a küldetéshez.

Közéjük tartozik az Apolloí¢?í¢??12 legénysége, Al Bean, Pete Conrad és Dick Gordon, akiknek a kalandjaik

kezdve a tönkretett kamerától egészen az űrruha nélküli manőverezésig í¢?í¢?? legalább olyan szenzációsak és izgalmasak,

mint ők maguk.

8.: Krí­zis égen és földön (48 perc)

Ez volt a huszonharmadik út emberekkel az űrhajó fedélzetén, ám még egyetlen küldetésen sem forgott ekkora veszélyben a legénység élete.

Amikor 1970. április 13-án olyan problémák alakultak ki az Apolloí¢?í¢??13-on, amelyek akár az űrhajósok halálát is okozhatták volna,

az újságí­rók minden apró mozzanatról tudósí­tották a kí­váncsi nyilvánosságot, amelyet a tárgyilagos és szakszerű beszámolók helyett

inkább a szenzációhajhász sztorik érdekeltek í¢?í¢?? a bulvársajtó végső győzelmet aratott a minőségi újságí­rás felett.

9.: Szemben a világgal (47 perc)

Alan Shepard, aki belsőfül-problémái miatt 1963 óta nem repülhet, egy kí­sérleti műtétnek köszönhetően az Apolloí¢?í¢??14 parancsnokaként indulhat az űrbe,

előbb azonban le kell győznie társai kétkedését, és be kell bizonyí­tania, hogy megvan benne minden, ami a komoly erőpróbát jelentő űrutazáshoz szükséges.

Shepard rendkí­vüli türelemmel és kitartással készül a csodára, azaz hogy 47 évesen és tí­z évvel azután,

hogy ő volt az első amerikai az űrben, sétát tegyen a holdon.

10.: Geológiai kutatások (53 perc)

Az Apolloí¢?í¢??15 azzal a küldetéssel indul útnak, hogy kőzetmintákat hozzon a hold felszí­néről, amelyek segí­tenek megállapí­tani,

hogyan keletkezett az univerzum. Ahhoz azonban, hogy az asztronauták végrehajthassák a feladatot, előbb meg kell tanulniuk,

mit keressenek, szükség van tehát egy tanárra, aki a pilótákból vizionáriust, majd a vizionáriusokból geológust farag.

Közben a kongresszus megkurtí­tja az űrprogram költségvetését, és az Apolloí¢?í¢??17 repülése után a teljes Apollo-programot leállí­tja.

11.: Néhány kivételes asszony (55 perc)

Miközben a férfiak meghódí­tották a világűrt, néhány nőnek fontos szerepet kellett eljátszania a földön í¢?í¢?? ők voltak az űrhajósfeleségek.

Feszültség, aggodalom, öröm és kétségbeesés í¢?í¢?? Amerika mindazt az érzelmet leolvashatta az arcukról,

amely annyira rendkí­vülivé tette ezeknek a bátor nőknek az életét. Mivel minden szavuk, minden tettük nagyban befolyásolhatta férjeik karrierjét,

óriási nyomás nehezedett rájuk, és mosolygásuk a kamerába nem mindig oldott meg minden nehézséget.

12.: Az út a Holdra (57 perc)

Az Apolloí¢?í¢??17 hajtotta végre az utolsó Apollo-küldetést, és Gene Cernan, illetve Harrison „Jackí¢?í‚ Schmitt voltak az utolsó Apollo-asztronauták,

akik a holdon jártak. Schmitt egyben az első tudós is volt, újabb kis lépés az emberiségnek.

De a tudomány előtt már a képzelet is a holdra repí­tette az ember: évtizedekkel az első holdutazás előtt,

1902-ben egy George Mélies nevű férfi emberek millióit vitte a holdra Utazás a holdba cí­mű filmjével.

Ki hitte volna akkor, hogy az ősrégi álom nem is olyan sokára valósággá válik!

Letöltés

A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

Informations by PirateClub MediaInfo

Az Apollo-program 1 - 12

Videó információk:

Méret részenként: 400 MB

Hossz részenként: Kb:57 perc

Tí­pus: Matroska (AVC - Advanced Video Codec)

Felbontás: 708 x 576 pixel

Bitráta:

Képkockák száma/mp: 25.000

Oldalarány: 16/9

Audió információk:

Audiósávok száma: 2

Audiosáv #1 adatai:

Audiósáv tí­pusa: A_AAC/MPEG4/LC (AAC LC)

Csatornák száma: 2

Bitráta:

Mintavételezési frekvencia: 48.0 KHz

Audiosáv #2 adatai:

Audiósáv tí­pusa: A_AAC/MPEG4/LC (AAC LC)

Csatornák száma: 2

Bitráta:

Mintavételezési frekvencia: 48.0 KHz