Ferrari

[Dada]

Enzo Ferrari

Enzo Ferrari (teljes nevén: Enzo Anselmo Ferrari) (Modena, 1898. február 20. í¢?í¢?? Modena, 1988. augusztus 14.) olasz versenyautó-tervező, a Ferrari autógyár alapí­tója.

Tanulmányait nem sokáig folytatta, mivel az első világháború alatt, 1916-ban mind apját, Alfredót, mind bátyját, Dinót elvesztette. 1919-től autóversenyző lett, kezdetben szerény sikerrel. 1920-ban otthagyta a kis CMN céget, amelynek addig dolgozott, és az Alfa Romeo cég versenyautóinak konstruktőre lett. Ekkoriban már nagyobb sikerrel versenyzett. 1923-ban a ravennai autóversenyen megszerezte az ágaskodó ló jelvényt ábrázoló dí­jat (ez volt a jele egy hí­res hadirepülőnek az első világháborúban)

, de ezt a jelet autóin csak 1932-től alkalmazta. 1924-ben megnyerte a Coppa Acerbo nevű versenyt Pescarában. 1929-ben megalapí­totta saját cégét, a Scuderia Ferrarit (= Ferrari versenyistálló), amely egyben az Alfa Romeo versenycsapata volt. Saját neve alatt 1940-től tervezett autókat. A Ferrari márka 1950 óta szerepel a Formaí¢?í¢??1 versenyeken.

Fia, Alfredo Ferrari halála után Enzo állandóan napszemüveget viselt fiára emlékezve.


Enzo Ferrari
"Ferrari a borzalmas viselkedésével mindenkit elriasztott magától. Egy extrém módon sértődékeny, süketségig csökönyös, a saját véleményében hajlí­thatatlanul hí­vő, az igazát akár csalással is megvédeni hajlandó, a valóság szemébe port hintő autóipari primadonna volt."

"Egy borzalmas zsarnok. Egy elvakult pukkancs. Cége pedig gyakorta trehányul összerakott, az adatokban szereplő í­géreteket közel sem teljesí­tő autókat szállí­tott dúsgazdag vevőinek. Akik viszont vagyonosságuk ellenére is olyan drágának érezték a Ferrarikat, mintha marónátronnal kellett volna gargarizálniuk. Mellékesen Ferrari az üzleti lehetőségek határain belül rendre meg is alázta őket."

"Ki volt ez az ember, miért lettek oly hí­resek az autók, amiket gyártott? Mi volt a titka? Talán az elvakult elszántságban keresendő a magyarázat. Ferrari versenyautókat akart épí­teni, és a leglehetetlenebb időszakban meg is tette ezt. Sikeres akart lenni versenyautóival, és szinte az első futamoktól kezdve porig alázta a legnagyobbakat. Pénzt pedig szinte csak véletlenül keresett. Ennek fő oka, hogy az utcai autók soha nem érdekelték, legfeljebb a konstrukciós megoldásaikra volt kí­váncsi. Monomániás volt. Az utcai autóknak egyetlen szerepet szánt: kihúzni velük a gazdagok zsebéből a versenyzéshez szükséges pénzeket. Kaotikus logikájú, fura életvitelű fantaszta volt, de mindig igaza lett."