2024-12-06. 10:43
David Oates Joan Oates - A civilizáció hajnala (A múlt születése)
![[Kép: MTU4MjkzNQ.jpg]](https://kephost.net/p/MTU4MjkzNQ.jpg)
„Földünk számos pontján különböző időpontokban születtek és tűntek le civilizációk. Más-más okok hozták őket létre, de volt egy közös vonásuk: mindegyik rendelkezett olyan természeti adottságokkal, amelyek virágzó gazdaság kibontakozását, s a hozzá kapcsolódó társadalmi intézmények fenntartását elősegítették. Mivel egyetlen kötet aligha adhatna képet róluk, s két régész erejét mindenképpen meghaladná a feladat, ez a könyv két okból is a Közel-Keletet választotta tárgyául. Először is azért, mert ez a térség szolgáltatja a legkorábbi s talán a legismertebb példát arra a folyamatra, amelynek során az első földművelő települések írástudó, városlakó közösségekké formálódtak. Másodszor, mert ezek a közösségek teremtették meg annak a mezopotámiai kultúrának az alapját, amely nemcsak közvetlen földrajzi környezetére, hanem az európai civilizáció forrását jelentő mediterrán területek kultúrájára is nagymértékben hatott…
Az utóbbi kétszáz esztendőben a Közel-Kelet gyakran volt színtere különböző európai hatalmak vetélkedésének, mivel itt haladtak át az Indiába, illetve a Távol-Keletre vezető útvonalak. Nem meglepő tehát, hogy a régiségek iránt a diplomáciai szolgálatok tagjai és az utazók kezdtek elsőként érdeklődni. Figyelmüket azonban hosszú ideig az ősi civilizációnak csak a látványos emlékei kötötték le. Részben azért, mert ők a bibliai elbeszélések illusztrációit látták bennük, részben azért, mert az ember legrégebbi múltjáról való gondoskodás, következésképpen az őstörténet tanulmányozása Európában is csak alig több mint száz évvel ezelőtt kezdődött el. Könyvünkben nyomon követjük az őstörténet tudományának kialakulását, s azt is, hogy e tudomány révén – főleg az utóbbi három évtizedben – milyen mértékben gyarapodtak az ismeretek a Közel-Kelet legkorábbi településeiről. A legtöbb kutatási eredmény, amellyel foglalkoznunk kell, az utóbbi harminc évből származik” – írják könyvükről a kötet szerzői, David és Joan Oates. Pályájukat a nimrudi (Kalhu) ásatásoknál kezdték. David Oates ma a londoni egyetem elő-ázsiai régészeti professzora, s elsősorban Észak-Mezopotámia történeti tájegységeinek gazdasági és politikai életével foglalkozik. Joan Oates ásatásai Mandali térségében – amely e könyvben is több helyütt szóba kerül –, az élelemtermelő közösségek korai történetében egy fontos átmeneti szakaszt tártak fel. Ő egyébként a gazdaságtörténeti régészet elismert szakértője lett, jelenleg az elő-ázsiai régészet professzora Cambridge-ben.
E méltán világhírű munka olvasmányként is lebilincselő, tudományos igényű és értékű írásmű: az emberiség történetének egy olyan korszakát mutatja be, amely szinte teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt. pdf 64mb 1976
„Földünk számos pontján különböző időpontokban születtek és tűntek le civilizációk. Más-más okok hozták őket létre, de volt egy közös vonásuk: mindegyik rendelkezett olyan természeti adottságokkal, amelyek virágzó gazdaság kibontakozását, s a hozzá kapcsolódó társadalmi intézmények fenntartását elősegítették. Mivel egyetlen kötet aligha adhatna képet róluk, s két régész erejét mindenképpen meghaladná a feladat, ez a könyv két okból is a Közel-Keletet választotta tárgyául. Először is azért, mert ez a térség szolgáltatja a legkorábbi s talán a legismertebb példát arra a folyamatra, amelynek során az első földművelő települések írástudó, városlakó közösségekké formálódtak. Másodszor, mert ezek a közösségek teremtették meg annak a mezopotámiai kultúrának az alapját, amely nemcsak közvetlen földrajzi környezetére, hanem az európai civilizáció forrását jelentő mediterrán területek kultúrájára is nagymértékben hatott…
Az utóbbi kétszáz esztendőben a Közel-Kelet gyakran volt színtere különböző európai hatalmak vetélkedésének, mivel itt haladtak át az Indiába, illetve a Távol-Keletre vezető útvonalak. Nem meglepő tehát, hogy a régiségek iránt a diplomáciai szolgálatok tagjai és az utazók kezdtek elsőként érdeklődni. Figyelmüket azonban hosszú ideig az ősi civilizációnak csak a látványos emlékei kötötték le. Részben azért, mert ők a bibliai elbeszélések illusztrációit látták bennük, részben azért, mert az ember legrégebbi múltjáról való gondoskodás, következésképpen az őstörténet tanulmányozása Európában is csak alig több mint száz évvel ezelőtt kezdődött el. Könyvünkben nyomon követjük az őstörténet tudományának kialakulását, s azt is, hogy e tudomány révén – főleg az utóbbi három évtizedben – milyen mértékben gyarapodtak az ismeretek a Közel-Kelet legkorábbi településeiről. A legtöbb kutatási eredmény, amellyel foglalkoznunk kell, az utóbbi harminc évből származik” – írják könyvükről a kötet szerzői, David és Joan Oates. Pályájukat a nimrudi (Kalhu) ásatásoknál kezdték. David Oates ma a londoni egyetem elő-ázsiai régészeti professzora, s elsősorban Észak-Mezopotámia történeti tájegységeinek gazdasági és politikai életével foglalkozik. Joan Oates ásatásai Mandali térségében – amely e könyvben is több helyütt szóba kerül –, az élelemtermelő közösségek korai történetében egy fontos átmeneti szakaszt tártak fel. Ő egyébként a gazdaságtörténeti régészet elismert szakértője lett, jelenleg az elő-ázsiai régészet professzora Cambridge-ben.
E méltán világhírű munka olvasmányként is lebilincselő, tudományos igényű és értékű írásmű: az emberiség történetének egy olyan korszakát mutatja be, amely szinte teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt. pdf 64mb 1976
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
