2024-12-06. 10:52
Georgina Herrmann - Perzsa reneszánsz (A múlt születése)
![[Kép: MTU4Mjk2MA.jpg]](https://kephost.net/p/MTU4Mjk2MA.jpg)
"A múlt születése sorozat legújabb kötete a mintegy négyezer éves iráni kultúra történetének azzal az ezeréves időszakával foglalkozik, amely Nagy Sándor halálától az iszlám hódítás koráig telt el. Ez a korszak, amelyet a Szeleukidák, párthusok és szászánidák uralma fémjelez, valóban a perzsa újjászületés kora. Ekkor valósul meg Nagy Sándornak az az álma, hogy Kelet és Nyugat kultúrája egyetlen hatalmas birodalomban egyesüljön. Elképzelését részben a Szeleukosz hadvezér által alapított dinasztia tagjai, részben – meglepő módon – az őket követő egykori nomád néptörzs, a párthusok váltották valóra. A korszak második felére pedig egy új iráni nemzeti dinasztia, a magukat a dicső Akhaimenidák törvényes örököseinek valló Szászánidák uralkodása alatt megszilárdul egy virágzó, a környező népeket is leigázó, óriás birodalom, amellyel beköszönt az iráni kultúra fénykora, a perzsa nemzeti irodalom kialakulásának, a gazdaság és kereskedelem virágzásának a kora. Georgina Herrmann könyvének azon túl, hogy a sorozat egyik legolvasmányosabb darabja, az adja különös értékét, hogy a perzsa középkornak azt a jelentős, ám feltűnően kevéssé ismert korszakát tárgyalja gazdag képanyag segítségével, amelynek számos hatása napjainkban is kimutatható. Mert a jog, az adózás, a közigazgatás ekkor kialakult rendszere lényegében változatlan maradt az arab uralkodók idejében, „szászánida” ezüsttárgyakat és selymeket még az iszlám első évszázadaiban is készítettek, a remek mívű mongol stukkók a párthus kori stukkókból fejlődtek ki, akárcsak a Szafavidák egész homlokzatot beborító kárprázatos csempemozaikjai, míg Európában a lovagrend és a középkori harcmodor származik a párthusoktól és Szászánidáktól. A „perzsa reneszánsz” azonban nemcsak hatásaiban, hanem tárgyi emlékeiben is gazdag. Olyan páratlan műalkotások fémjelzik, mint Assur királyi palotája, Qaleh-e Jazdagird felséges vára, Takht-e szoleimán rejtélyes tűztemploma, a niszai ivókürtök és I. Ardasír lenyűgöző szikladomborművei: tanúi mind annak a kornak, amely máig élő vallások, filozófiai irányzatok sokféleségét is megteremtette." pdf 75mb 1977
"A múlt születése sorozat legújabb kötete a mintegy négyezer éves iráni kultúra történetének azzal az ezeréves időszakával foglalkozik, amely Nagy Sándor halálától az iszlám hódítás koráig telt el. Ez a korszak, amelyet a Szeleukidák, párthusok és szászánidák uralma fémjelez, valóban a perzsa újjászületés kora. Ekkor valósul meg Nagy Sándornak az az álma, hogy Kelet és Nyugat kultúrája egyetlen hatalmas birodalomban egyesüljön. Elképzelését részben a Szeleukosz hadvezér által alapított dinasztia tagjai, részben – meglepő módon – az őket követő egykori nomád néptörzs, a párthusok váltották valóra. A korszak második felére pedig egy új iráni nemzeti dinasztia, a magukat a dicső Akhaimenidák törvényes örököseinek valló Szászánidák uralkodása alatt megszilárdul egy virágzó, a környező népeket is leigázó, óriás birodalom, amellyel beköszönt az iráni kultúra fénykora, a perzsa nemzeti irodalom kialakulásának, a gazdaság és kereskedelem virágzásának a kora. Georgina Herrmann könyvének azon túl, hogy a sorozat egyik legolvasmányosabb darabja, az adja különös értékét, hogy a perzsa középkornak azt a jelentős, ám feltűnően kevéssé ismert korszakát tárgyalja gazdag képanyag segítségével, amelynek számos hatása napjainkban is kimutatható. Mert a jog, az adózás, a közigazgatás ekkor kialakult rendszere lényegében változatlan maradt az arab uralkodók idejében, „szászánida” ezüsttárgyakat és selymeket még az iszlám első évszázadaiban is készítettek, a remek mívű mongol stukkók a párthus kori stukkókból fejlődtek ki, akárcsak a Szafavidák egész homlokzatot beborító kárprázatos csempemozaikjai, míg Európában a lovagrend és a középkori harcmodor származik a párthusoktól és Szászánidáktól. A „perzsa reneszánsz” azonban nemcsak hatásaiban, hanem tárgyi emlékeiben is gazdag. Olyan páratlan műalkotások fémjelzik, mint Assur királyi palotája, Qaleh-e Jazdagird felséges vára, Takht-e szoleimán rejtélyes tűztemploma, a niszai ivókürtök és I. Ardasír lenyűgöző szikladomborművei: tanúi mind annak a kornak, amely máig élő vallások, filozófiai irányzatok sokféleségét is megteremtette." pdf 75mb 1977
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
